Tartalomjegyzék
A bodza szezon kétszer is érdekes, hiszen egyszer a virágját gyűjthetjük, aztán a termését. A bodza hazánkban is őshonos jellemzően 1,5-2 méter-, de akár 5 méter magasra is megnövő a pézsmaboglárfélék családjába tartozó cserje vagy kisebb fa. A fekete bodza nem tévesztendő össze a fürtös- illetve a földi bodzával, ugyanis ez utóbbiak mérgezők! A földi bodza alacsonyabb és nem évelő, kellemetlen illatú. A fürtös bodzának vörös bogyótermése van és a szárát barna bélszövet tölti ki, ez különbözteti meg a fekete bodzától.
Napjainkban jellemzően a virágát, termését használják, de régen a bodza szinte minden részét használták a gyógyászatban, még a kérgét is. A levelét sebekre, fájdalmas duzzanatokra tették, a főzetekkel öblögettek.
Bodza szezon – virágzás
A bozótos cserje hazánkban erdők szélén, utak mentén, réteken, de kertekben is megtalálható. Jellemzően 1,5-2 méter magasra nő, de elérheti akár az 5-6 méter magasságot is. A fiatal növény ágainak kérge zöld, míg egy éves kor fölött szürke vagy szürkésbarna színű, melyet paraszemölcsök borítanak. A szár üregét fehér, puha, szivacsszerű bélszövet tölti ki.
A bodza levelei 5-7 páratlan számú levelekből állnak. A virágzata sárgásfehér, lapos tányérra emlékeztető, tenyérnyi nagyságú. Virágai bogernyőbe rendeződve nőnek és májusban, júniusban nyílnak. Érdemes ebben az időben a bodzavirágokat gyűjteni, és frissen felhasználni szörpnek, limonádénak. Vagy szárítva is eltehetjük teának.
Bodza szezon – bogyók érése
Érdemes nem minden virágot begyűjteni egy-egy bokorról, akkor lesz lehetőség a termést, a bogyókat is szedni. A bogyók augusztus, szeptemberre érnek be. Ezeket is érdemes gyűjteni kirándulásokkal egybekötve, hiszen nemcsak bor, pálinka, de ízletes lekvár is készíthető belőle.
A bodza rendkívül jótékony hatású, virága az egyik legrégebben használt gyógytea alapanyag. Termése pedig természetes színezőként és ízesítőként is használatos.
Bodza szüret:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Bodza_(n%C3%B6v%C3%A9nynemzets%C3%A9g)
Vissza a kategória cikkeihez