Tartalomjegyzék
A bodza talajigénye nem támaszt magas elvárásokat. Emiatt is lehetséges, hogy hazánkban őshonos és Európa számos helyén elterjedt, sok fajtája ismert. A bodza hazánkban nemcsak a kertekben, de erdőszéleken, réteken, mezőkön, utak mentén egyaránt megtalálható. Jótékony hatása régóta ismert, ugyanis már az indiánok is alkalmazták. Nagymamáink idején a népi gyógyászat egyik fő alkotóeleme volt. A bodzát a szegények gyógyszeres szekrényének tartották, ugyanis minden részét felhasználták a különböző betegségek kezelésére, de megelőzésére egyaránt.
A bodza talajigénye
A bodza jól alkalmazkodik a talaj típusokhoz, vadon is számos helyen előfordul. Bármilyen termőtalajon akár, száraz, kopár területeken is megél, de a levegős, nitrogénben gazdag, jó vízellátottságú, gyengén savanyú kémhatású talajon fejlődik leginkább.
A szélsőséges körülményeket azonban nem tűri jól. A túlságosan kötött, pangó vizes talaj a növény pusztulásával is járhat. A homokos talajon pedig a növény elszáradhat, a termés minősége és mennyisége is csökken, a termés aszalódik.
Igen ám, de mindezekhez tudnunk kéne, hogy milyen a kertünk talaja.
Honnan tudjuk meg, hogy milyen a kertünk talaja?
Talaj kötöttsége
A talaj kötöttségét, szerkezetét könnyen meg lehet állapítani az alábbiak alapján:
- A vizes homoktalajból gyúrt földdarab állandóan szétesik a kezünk között.
- A közepesen kötött vályogtalajból gyúrt giliszta nem esik szét, de nem is nagyon hajlítható.
- A kötött agyagos talajból gyúrt giliszta olyan hajlékony, képlékeny, hogy a fazekasok megirigyelnék, de a kertészkedők ennek nem annyira örülnek.
- Közepesen kötött vályogtalaj
Ez a legjobb talajtípus (nem mindenre, mert például az áfonyának speciális talajigénye van), mert bőven terem, könnyen felveszi a vizet és azt sokáig meg is tartja.
- Homoktalaj
Ezeket a talajokat nagyon könnyű művelni, gyorsan melegednek, minden korán érik rajtuk. Azonban gyakran kell öntözni, mert kevés vizet képesek megkötni.
- Agyagtalaj
Ezt a talajt csak a megfelelő pillanatban lehet ásni, vagy kapálni: akkor, amikor nem túl nedves, de nem is száradt még ki. A vizet nehezen fogadja be, hamar vízfolyás keletkezik rajta, de a sok vizet képes megőrizni. Száradás során először cserepesedik, majd mélyen repedezik és a repedéseken keresztül sok vizet veszít.
Talaj savassága
A növények többsége a semleges kémhatású talajokat kedveli. Ám vannak kifejezetten savanyú talajt kedvelő növények. Ilyenek például a rododendronok, erika, szelídgesztenye. Illetve vannak meszes talajt kedvelők, mint például a barackfélék, mandula, bab, kömény, sziklakerti növények.
Hogyan tudjuk meg, hogy a mi kertünkben lévő talaj meszes-e?
Ha a talajra háztartási sósavat csepegtetünk, és az erősen pezsegni kezd, akkor sok meszet tartalmaz. Ha nem, akkor valószínűleg inkább savanyú. Az ország nyugati határszélén, vulkáni hegyeink erdőtalajain és a réti talajokon kimért telkeken jellemzően savanyú, míg a mészkőhegyek és dombvidéki kertek talaja általában semleges vagy meszes.
Indikátor papír segítségével pontosan megállapítható a talaj kémhatása. Ehhez egy pohárba egyharmad részig földet kell tenni, majd fel kell tölteni vízzel és el kell kevergetni. A teljes ülepedés és letisztulás után, bele kell mártani az indikátor papírt.
Ha a:
- a pH: 6-7 -> akkor a talaj semleges, vagyis nagyon jó
- a pH: 5 -> enyhén savanyú
- a pH: 8 -> enyhén lúgos, vagyis meszes
Ha pH 4 alatti vagy pH 9 fölötti, akkor már szélsőséges, javításra szoruló talajról beszélünk. A savanyú talajok mészporral könnyedén javíthatók. Indikátorpapír vegyszerboltokban és iskolai szemléltetőeszközöket forgalmazó üzletben beszerezhető.
Talaj humusztartalma
A sötétebb színű talajok több szervesanyagot tartalmaznak, mint a világos színűek. Minél sötétebb a kertünk talaja, annál jobb. Becsüljük meg a talaj felső rétegét, mert az a legértékesebb. A talaj humusztartalma könnyedén javítható istállótrágyával vagy komposzttal egyaránt. Mindkettőből sok kell, négyzetméterenként legalább 10 kg.
Növelik a talaj szervesanyag és humusztartalmát az ott termő növények és gyomok beásott maradványai is: gyökér, levél, szár. (Ilyenkor azonban érdemes arra figyelni, hogy beteg növényi részeket ne ássunk bele a talajba, mert akkor tovább terjedhet a betegség. A beteg részeket ajánlott azonnal megsemmisíteni.) A bodza betegségeire is érdemes figyelemmel lenni.
Bodza ültetése
Már az ültetése előtt gondosan ki kell választani a helyét. Mivel a bodza nagyon fény- és melegigényes növény. A fény hiánya a hajtások gyengeségét okozza, továbbá a virágzat mennyisége csökken és a minősége is romlik. Fagyvédett helyet keressünk számára, bár az egyes fajták fagytűrése eltérő. A rendszeres, mérsékelt erősségű szél csökkenti a kártevők – elsősorban a fekete levéltetvek – megtelepedését, így nem baj, ha nem kerül szélárnyékba.
A kertészetekben szabadgyökerű csemete és konténeres facsemete vásárolható. Az ültetési ideje szabad gyökerű facsemete esetén kora tavasszal (március-április), illetve ősszel (október-november) van, ekkorra érdemes e tevékenységeket ütemezni. Konténeres facsemete esetén egész évben ültethető, de mindkettő esetén figyelni kell, hogy az ültetés csak fagymentes időben történhet.
Érdemes a szabad gyökerű csemetéket ültetés előtt legalább fél-egy napra vízzel teli vödörbe állítani, hogy a szállítás során elvesztett nedvességet pótoljuk.
Az ültető gödör legalább a gyökérzet kétszerese legyen, amit célszerű istállótrágyával megszórni és a földdel elkeverni beültetés előtt. Valamint jól be is kell locsolni a gödröt, majd a csemeték elültetése után, szintén alaposan meg kell öntözni.
Bodzafa gondozása
A bodza gondozása a környezeti igényeit tekintve nem problémás. Bár a tavaszi fagyok kárt tehetnek benne, ezért is érdemes megfelelően megválasztani a helyét. Azonban sokféle betegség és kártevő nem károsítja, így gondozása nem jár túl sok elfoglaltsággal. Érdemes néha megmetszeni és a károkozókat, kártevőket megelőzéssel – csemete megfelelő kiválasztása, talaj fertőtlenítése – távol tartani. Mielőtt pedig jelenlétük komoly károkat okozna, szükséges a körültekintő növényvédelméről is gondoskodni.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Bodza_(n%C3%B6v%C3%A9nynemzets%C3%A9g)
Vissza a kategória cikkeihez