Bodza termesztése

A bodza termesztése nem igényel különleges kertészeti készségeket, és számos egészségügyi és kulináris előnnyel járhat. A bodza, vagy más néven bodzafa (Sambucus nigra), egy gyönyörű és hasznos növény, amely nemcsak díszítőelemként funkcionálhat a kertben, hanem ízletes gyümölcsöt és gyógyhatású virágokat is szolgáltathat.

Bodza termesztése előtt érdemes átgondolni az alábbiakat:

• mi a felhasználás célja (ugyanis dísznövényként is ültethető)
• milyen fajta bodzát szeretnénk
• ennek megfelelően, az ültetés helyének megválasztása

Ezeknek az átgondolását követően tudjuk szűkíteni a számos kínálatból választható fajták körét. Érdemes a csemetéket hiteles forrásból vásárolni, lehetőleg olyan helyről, ahol a felmerülő kérdéseinkre is válaszolni tudnak.

Hogyan történjen a bodza termesztése?

Ültetés, telepítés

A bodza ültetésére a legalkalmasabb a tavaszi vagy az őszi időszak.  Kb. 3-4 méteres távolságot hagyjunk a növények között. A bodzafa a napos, félárnyékos elhelyezkedést kedveli jó vízelvezetésű talajban. A levegős, nitrogénben gazdag, jó vízellátottságú, gyengén savanyú kémhatású talajon fejlődik leginkább. A szélsőséges körülményeket azonban nem tűri jól. A túlságosan kötött, pangó vizes talaj a növény pusztulásával is járhat. A homokos talajon pedig a növény elszáradhat, a termés minősége és mennyisége is csökken, a termés aszalódik.

De honnan tudjuk, hogy milyen a kertünk talaja?

A talaj kötöttségét, szerkezetét könnyen meg lehet állapítani az alábbiak alapján:

• A vizes homoktalajból gyúrt földdarab állandóan szétesik a kezünk között.
• A közepesen kötött vályogtalajból gyúrt giliszta nem esik szét, de nem is nagyon hajlítható.
• A kötött agyagos talajból gyúrt giliszta olyan hajlékony, képlékeny, hogy a fazekasok megirigyelnék, de a kertészkedők ennek nem annyira örülnek.

Talaj savassága

A bodza a kissé savanyú talajokat kedveli, a meszes talajban kevésbé fejlődik jól.

A növények többsége a semleges kémhatású talajokat kedveli. Ám vannak kifejezetten savanyú talajt kedvelő növények. Ilyenek például a rododendronok, erika, szelídgesztenye. Illetve vannak meszes talajt kedvelők, mint például a barackfélék, bab, kömény, sziklakerti növények.

Hogyan tudjuk meg, hogy a mi kertünkben lévő talaj meszes-e?

Ha a talajra háztartási sósavat csepegtetünk, és az erősen pezsegni kezd, akkor sok meszet tartalmaz. Ha nem, akkor valószínűleg inkább savanyú. Az ország nyugati határszélén, vulkáni hegyeink erdőtalajain és a réti talajokon kimért telkeken jellemzően savanyú, míg a mészkőhegyek és dombvidéki kertek talaja általában semleges vagy meszes.

Indikátor papír segítségével pontosan megállapítható a talaj kémhatása. Ehhez egy pohárba egyharmad részig földet kell tenni, majd fel kell tölteni vízzel és el kell kevergetni. A teljes ülepedés és letisztulás után, bele kell mártani az indikátor papírt. Ha a:

• a pH: 6-7 -> akkor a talaj semleges, vagyis nagyon jó
• a pH: 5 -> enyhén savanyú
• a pH: 8 -> enyhén lúgos, vagyis meszes

Ha pH 4 alatti vagy pH 9 fölötti, akkor már szélsőséges, javításra szoruló talajról beszélünk. A savanyú talajok mészporral könnyedén javíthatók. Indikátorpapír vegyszerboltokban és iskolai szemléltetőeszközöket forgalmazó üzletben beszerezhető.

Talaj humusztartalma

A sötétebb színű talajok több szervesanyagot tartalmaznak, mint a világos színűek. Minél sötétebb a kertünk talaja, annál jobb. Becsüljük meg a talaj felső rétegét, mert az a legértékesebb. A talaj humusztartalma könnyedén javítható istállótrágyával vagy komposzttal egyaránt. Ha nem elég tápanyagdús, akkor adjunk hozzá szerves anyagokat, különböző értékes tápanyagokat. Ezt tehetjük úgy is, hogy az ültetését megelőző szezonban a termőterületére takarónövényzetet ültetünk.  Majd a szezon elmúltával a takarónövényzetet bedolgozzuk a talajba.

Ilyen takarónövény:

• a bársonyvirág
• a fehér here
• a hajdina
• a hüvelyesek
• a repce
• a lucerna

Ugyanis növelik a talaj szervesanyag és humusztartalmát az ott termő növények és gyomok beásott maradványai is: gyökér, levél, szár. (Ilyenkor azonban érdemes arra figyelni, hogy beteg növényi részeket ne ássunk bele a talajba, mert akkor tovább terjedhet a betegség. A beteg részeket ajánlott azonnal megsemmisíteni.) A bodza betegségei is könnyedén terjedhetnek a nem megfelelően kezelt beteg növényi részektől.

A bodza általában jól reagál a szerves trágyákra, például komposztra vagy marhatrágyára. Ezeket rendszeresen adjuk hozzá a talajhoz, hogy biztosítsuk a növények megfelelő tápanyagellátását és terméshozamát.

Legalkalmasabb időpont az ültetésére ősszel van: augusztus végétől, szeptember elejétől egészen a fagyok beálltáig lehetséges. Bodza biokertben is termeszthető.

1. Készítsük elő az ültetőgödröt, mely kétszer olyan mély és széles legyen, mint a vásárolt konténer. (Szárazabb körülmények között javasolt a gödör iszapolása)
2. Vágjuk vissza a gyökereket egy kicsit, mely a jobb eredést biztosítja.
3. Helyezzük a növényt a gödörbe.
4. Halmozzuk rá a friss termőföldet és tömörítsük a földet a gyökerek körül.
5. Alaposan locsoljuk be.

Az őszi telepítés során – mely esetben jobb eredési arány várható a tavaszival szemben – javasolt az ültetőgödör takarása is.

A bodza gondozása

Nem igényel különösebb odafigyelést. A környezeti károkra kevésbé érzékeny, de nem tűri jól a szélsőséges időjárási körülményeket. Sem a nagyon száraz, sem a pangó vizes talajban nem fejlődik jól. Fagytűrése fajtánként eltérő lehet.

Az ültetést követő első évben a törzs zöldelése szükséges, vagyis az őszi metszés alkalmával mindössze 2-3 szál vesszőt érdemes rajta hagyni. Az első évben a virágait le kell szedni, ne hagyjuk, hogy termést hozzon. Ugyanis így energiát takaríthat meg a növény, amit a növekedésére és a fejlődésére fordíthat.

Érdemes a metszését minden évben elvégezni a növekedési szakaszban, mely koronaalakító metszés is. Ezután elegendő a sérült, beteg ágak visszavágása.

Szükséges lehet a gyommentesítéséről is gondoskodni, mely történhet mulcsozással is.

Társnövények ültetésével pedig segíthetünk, hogy a kórokozók távol maradjanak. Érdemes vegyszeres növényvédelem helyett elsősorban erre törekedni. A levendula például távol tartja a levéltetveket. Ha sarkanytúkát vetünk köré, akkor a tarack elleni küzdelemben kerekedhetünk felül.

Gyümölcsérés

A bodza virágai általában májustól júniusig virágzanak, majd az őszi hónapokban érnek be a gyümölcsök. A gyümölcsök általában sötétbarnák vagy feketék, és gyűjtés előtt teljesen érett állapotban kell lenniük.

Kártevők

A bodza ellenálló növény, de néhány betegség és kártevő, például levéltetvek vagy lisztharmat, időnként problémákat okozhat. Rendszeresen ellenőrizzük a növényeket és alkalmazzunk szükség esetén megfelelő növényvédelmi intézkedéseket.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Bodza_(n%C3%B6v%C3%A9nynemzets%C3%A9g)

Vissza a kategória cikkeihez