Tartalomjegyzék
A fekete bodza hazánkban is őshonos cserje, mely megtalálható egész Európában. A bodza nemzetség egyik elterjed alfaja. Jellemzően 2-3 méter magasra nő, de ritkán akár a 8-10 méter magasságot is elérheti. Ezt viszont csak kedvező környezetben, napfényes területeken, megfelelő talajviszonyok között éri el. Megtalálható erdőszéleken, árokpartokon, akácosokban, utak mentén és akár városokban, lakott területeken is, mivel a szennyezett levegőt is jól viseli. Nem tévesztendő össze a fürtös- illetve a földi bodzával, ugyanis ez utóbbiak mérgezők! A földi bodza alacsonyabb és nem évelő, kellemetlen illatú. A fürtös bodzának vörös bogyótermése van és a szárát barna bélszövet tölti ki, ez különbözteti meg a fekete bodzától.
Nagymamáink idején a kertekben is megtalálható volt, akárcsak sok gyógy- és fűszernövény. A bodzát is alkalmazták a konyhában és a népi gyógyászatban egyaránt. Szinte minden részét felhasználták. A virágából teát, szörpöt, lekvárt, bort készítettek. A levelét borogatásra használták sebek, duzzanatok gyógyítására, kezelésére.A kérgét féreghajtásra, heveny vesegyulladásra és ödéma ellen használták. A szárából különböző eszközöket – szerszámnyél, furulya, síp – játékokat készítettek.
Szinte minden udvarban megtalálható volt, mivel úgy tartották, hogy a házak oldalába vagy a kertekbe ültetve megvéd a veszedelmektől. Sőt a sertésólak oldalába ültetett növény, az állatállományt is megvédi.
Fekete bodza jellemzői
Hazánkban árokparton, erdők szélén, utak mentén, réteken, de kertekben is találkozhatunk a bozótos cserjével. Jellemzően 2-3 méter magasra nő, de elérheti akár a 8-10 méter magasságot is. A fiatal növény ágainak kérge zöld, míg egy éves kor fölött szürke vagy szürkésbarna színű a kérge, melyet paraszemölcsök borítanak. A szár üregét fehér, puha, szivacsszerű bélszövet tölti ki.
Illatos virágai – melyek sárgásfehér színű, lapos, tenyérnyi nagyságú, bogernyőbe rendeződöttek – májusban, júniusban nyílnak. Aromája intenzíven édeskés, enyhén citrusos jegyekkel. A bogyók augusztus, szeptemberre érnek be.
A bodza felhasználása
Számos feldolgozási formája ismert, bár manapság leginkább szörpként és lekvárként ismerjük. Korábban szinte minden része feldolgozásra került, fontos gyógynövénye volt a népi gyógyászatnak. A virága az egyik legrégebben ismert és használt gyógytea alapanyag. De étkezési célra is hasznosították, ugyanis a kinyílt virágokból bodzafánkot vagy más néven rántott bodzavirágot készítettek, melyet fahéjas cukorral megszórva fogyasztottak.
A sötét bogyókat természetes ételfestékként is használták, illetve használják mind a mai napig. A hagyományos angol ketchup egyik fő összetevője is.
De bor, pálinka, méz, leves, savanyúság és ecet is készíthető belőle. De például a hagyományos angol ketchup egyik fő összetevője is.
Érdemes május végétől a virágját gyűjteni, melyet nemcsak frissen, de szárítva is felhasználhatunk. Papírzacskóban vagy papírral bélelt dobozban hosszú ideig eltartható, így következő szezonig tudjuk hasznosítani.
Bodza szüret:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Bodza_(n%C3%B6v%C3%A9nynemzets%C3%A9g)
Vissza a kategória cikkeihez